Köszöntő

Egy adott kor anyagfejlesztési irányzata a gépjárműipar termékeit felépítő alkatrészeken keresztül mindig jól nyomon követhető. Az anyagfejlesztési eredmények ugyanakkor értelemszerűen a járműiparban is számos változást eredményeztek: az anyagfejlesztés és a járműipar kölcsönös, szinergikus kapcsolatban áll egymással. Kiválóan példázzák ezt az utóbbi évtizedek környezettudatos anyag- és technológiai fejlesztési eredményei, amelyek a járműiparban is hatalmas változásokat eredményeztek.

A járműipari fejlesztések, mint kiemelt gazdaságfejlesztési program egyik legfontosabb fejlesztési területe a járművek tömegének csökkentése, amely számos nagy nemzetközi fejlesztési projekt középpontjában áll. A tömegcsökkentést már az autók tervezésénél, a különféle tervezési koncepciók megalkotásánál kell kezdeni: a fő irányt az ún. könnyűsúlyú konstrukciók (light-weight construction) alkalmazása jelenti. A tömegcsökkentés fő irányait anyagtudományi oldalról a különböző nagyszilárdságú acélok, a könnyűfémek (elsősorban az alumínium és a magnézium ötvözetek), valamint a különféle szálerősítéses, polimer mátrixú kompozitok alkalmazása jelenti. Ezek a konstrukciós elvek alapvetően érintik az autókarosszéria tervezési koncepciót is, ugyanakkor az alkalmazott tervezési koncepciók jelentős mértékben függnek az autók kategóriájától és a gyártási volumentől is.

Az előzők alapján a kutatási feladat anyag oldalról a különféle nagyszilárdságú acélok (kezdve az ún. hagyományos nagyszilárdságú HSLA acéloktól, az utóbbi évek legújabb fejlesztéseit jelentő extra és ultra nagyszilárdságú acélokig), valamint az autóiparban egyre növekvő mértékben alkalmazott alumínium és magnézium ötvözetek jellemzőinek vizsgálatát tűzi ki célul. A különféle járművek karosszéria elemeinek gyártásában a fő szerepet mind a mai napig az acélok játsszák ugyan, de az anyagfejlesztéseknek köszönhetően egyre kedvezőbb szilárdság/tömeg aránnyal rendelkező anyagok kerültek a mozgó járművek karosszériájában beépítésre, a gépjárművek tömege jelentősen csökkenhetett.

Az új anyagok értelemszerűen új kihívásokat jelentenek mind az anyagtudománnyal, mind pedig a technológiai tudományokkal szemben. A járműipari anyagfejlesztéseket tekintve technológiai szempontból ez különösen igaz az iparág legfőbb technológiái – a képlékenyalakítás, a különféle hegesztések és a hőkezelés vonatkozásában. A kutatás kiemelt feladata ebből is következően azon technológiai (alakíthatósági, hegeszthetőségi, hő- és felületkezelési) kutatások végzése, amelyek megteremtik e korszerű új anyagok minél szélesebb körű ipari alkalmazásának lehetőségeit, feltételeit. E kutatások eredményeként egyrészt a kutatásban közreműködő felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának, versenyképességének növelésén keresztül nemzetközi szinten is elismert eredményekre vezetnek, másrészt hozzájárulnak a hazai járműipar nemzetközi versenyképességének fokozásához is.

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának Mechanikai Technológiai Tanszéke abban a sajátos helyzetben van, hogy az előzőkben felsorolt valamennyi tudományág – az anyagtudomány, a képlékenyalakítás, a hegesztés és a hőkezelés – területén évtizedek óta végez mind alap, mind pedig alkalmazott kutatásokat. A tanszék ezeken a területeken széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatokkal, kutatási együttműködésekkel rendelkezik. Számos hazai és nemzetközi kutatási programban vett és vesz részt jelenleg is, amelyek eredményeként e területeken a kutatások élvonalában helyezkedik el.

Mindezek figyelembevételével a projekt fő célkitűzéseként a járműipari anyagfejlesztéseket, ezen belül pedig az e területekhez kapcsolódóan nemzetközi együttműködéssel megvalósítandó célzott alapkutatásokat fogalmaztuk meg a tanszék fő anyagtechnológiai területeihez kapcsolódóan az új járműipari anyagok alakíthatósági, hőkezelési és hegeszthetőségi vonatkozásainak kutatásával.

Ezeken a területeken a tanszék a saját kutatási tapasztalatain túlmenően támaszkodhat azokra a széleskörű kutatási együttműködésekre, amelyeket a Nyugat-Dunántúli autóipar centrumában, az Audi szomszédságában elhelyezkedő győri Széchenyi István Egyetem, illetve a rövidesen a hazai autógyártás második fellegváraként tekinthető Mercedes Benz Gyár bázisintézményeként a Kecskeméti Főiskola képvisel. Mindkét intézménnyel számos közös kutatási projektet valósítottunk meg már eddig is, így kézenfekvő volt a kutatási téma kiválasztásakor, hogy ennek megvalósítását e két intézménnyel közösen, konzorciumi formában valósítsuk meg. A kutatási projekthez negyedikként természetes kutatási partnerként kapcsolódik a Miskolci Egyetem szomszédságában működő Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet, amely a Bay intézetek kutatási hálózatában az egyik legeredményesebben működő célzott alapkutatási centruma és számos területen kapcsolódik az előzőkben vázolt kutatási témakörökhöz.

További fontos tényező, hogy a tervezett alapkutatások szorosan kapcsolódnak mind az Új Széchenyi Tervben, mind pedig a Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramban kiemelt prioritást élvező területekhez, nevezetesen a Járműipar, az Anyagtudomány, a Nanotechnológia, a Környezetvédelem és az Információs technológiákhoz.

A projekt honlapot olyan nyilvános, kommunikációs portálként kívánjuk működtetni, amelyen keresztül folyamatosan tájékoztatást adunk a projekt eseményeiről, bemutatjuk a projekt keretében elért eredményeket.

 

Prof. Dr. Tisza Miklós
tanszékvezető, egyetemi tanár
a projekt szakmai vezetője


Hírek

2014.10.22

A projekt zárókonferenciája

2014.november.27 - 28
között

helyszíne: Miskolc, City Hotel
3529 Miskolc, Csabai kapu 6.

Programfüzet

tovább>>>

2013.02.30

A projekt indulásával kapcsolatos fontosabb sajtóközlemények és a nyitókonferencián készül fotók elérhetőek a Médiatár menüpont alatt